A magyar társadalom problémái:

I. Korrupció

Bár nemzetközi összehasonlításban a magyarországi korrupció mértéke nem kiemelkedő, a probléma jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A korrupció visszaszorításának jelentőségére kitűnő példa Észtország, ahol a finn mintát (a világ legkevésbé korrupt állama) próbálták meghonosítani, ezzel párhuzamosan az ország Európa egyik leggyorsabb gazdasági növekedését produkálta. Noha leegyszerűsítés lenne az ok-okozati összefüggést kevesebb korrupció egyenlő gazdasági növekedésben meghatározni, a reláció kétségtelenül jelen van. Ennél sokkal fontosabb és egyértelműbb a korrupció emberek közérzetére gyakorolt hatása. A siker jelentése számunkra pedig nem a gazdagság, hanem a boldogság. Ezen két tényező relációja megint csak összetett, ugyanakkor egyértelmű mely irányba tendál. Fontos tanulság, hogy a korrupció nem egy kiirthatatlan tradíció, ugyanakkor sikeresen visszaszorítani csak komoly reformokkal lehet, melyeknek az élet minden területén hatniuk kell.

Az EM államreform törekvése lehetőséget kínál a korrupció teljes felszámolására, minthogy a teljes rendszer átalakításával jár, ugyanakkor az újonnan kialakítandó rendszer helyes működését csak az oktatásügy reformja szavatolhatná, melynek keretében a jövő generációi empatikusabb, kooperatívabb attitűdöt sajátítanának el. Emellett rövidtávú megoldás lenne még a büntetésitételek drasztikus emelése, illetve olyan szervek felállítása melyek kifejezetten korrupciós ügyeket vizsgálnának ki más szervektől függetlenül és azoknál nagyobb autoritással.

A képviselők mentelmi jogának megszüntetése is szükséges lenne emellett, valamint az állami pozíciókban lévő személyekre vonatkozó kiemelt büntetési tételek és speciálisan ellenőrzött eljárások bevezetése is. Ez utóbbi a igazságügy átfogó reformjának keretein belül valósulhatna meg a legbiztosabban.

II. Elöregedő társadalom

Az elöregedő társadalom egy mindenki által ismert probléma. A magyar termékenységi ráta az egyik legrosszabb a világon, eközben a nyugdíjasok száma folyamatosan növekszik. A nyugdíjrendszer összeomlása és ezzel párhuzamosan az államcsőd immár nem csak a távoli jövő problémája, néhány éven belül is bekövetkezhet. Megoldást rövidtávon csak a gazdaság teljesítményének növelése és ezzel párhuzamosan képzett bevándorlók fogadása és szisztematikus integrálása jelenthet, valamint egy európai együttműködés melyben a stabilabb állami bevételekkel rendelkező országok ideiglenesen kisegítenék a legrosszabb helyzetben lévőket.

Természetesen ezen megoldások önmagukban csak tüneti kezelést jelentenének. A valódi megoldás a gyermekvállalási kedv drasztikus növelése lenne. Ez pedig nem csak a nők felelőssége. A XXI. században nem várható el, hogy a társadalom egyik fele saját áldozatok árán mentse meg a társadalom egészét. Ezért a hagyományos családmodell visszaállítása nem célunk. A férfi társadalom felelősségvállalása a gyermeknevelésben akkora kell hogy legyen, mint a nőké.

Az állam feladata, hogy a dolgozókéval egyenlő életszínvonalat biztosítson a gyermekvállalóknak is. Ezt a szociális háló pragmatikus reformjával lehetne elérni. A magyar állam jelenleg is komoly összegeket fordít a gyermekvállalási kedv növelésére, így itt elsősorban nem nagyobb összegekre, hanem kifinomultabb elosztásra lenne szükség, ahol egyrészt a gyermek szükségleteinek kielégülését biztosítandó, az állam nem pénzbeni juttatásokkal hanem szolgáltatásokkal segítene. Az otthonmaradó szülők mentális egészségére is kiemelt figyelmet kell fordítani, illetve a férfiak otthonmaradási kedvét növelendő, a dolgozó élettárs vagy feleség adókedvezményre lenne jogosult személyi jövedelemadójából.

Az oktatásügy reformja azonban a legfontosabb pont, amennyiben az állam szempontjából nem a gyerekszám növelése a szükséges, hanem a képzett, versenyképes munkaerő megjelenése a piacon. Ezért az iskoláskorú gyermekek már általános iskolától kezdődően ösztöndíjak rendszerére lennének jogosultak, így motiválva a generációs ugrást.

III. Inkompetens vezetők

A magyar társadalom egyik legkomolyabb problémája, hogy a társadalmi normák nem támogatják eléggé a tehetséges vezetőket, ellenben az arrogáns, képmutató törtetőket annál inkább. Ennek következménye, hogy a jelenlegi politikai elit teljesen alkalmatlan egy ország vezetésére, de ugyanez a probléma jelentkezik a versenyszférában is, amennyiben a legtehetségesebb munkaerő elvándorolni kényszerül, mivel a vállalati struktúrák nem a hozzáértést, hanem az agresszivitást honorálják.

Az 1989-ben kialakított és később 2010-ben még jobban megerősített államforma és igazságügyi rendszer semmiféle gátat nem jelent a mind rövid-, mind hosszútávon óriási problémákat okozó korrupciónak. A vezetők nem éreznek felelősséget tetteikért, mivel a köztörvényes bűnök elkövetése sem jár következményekkel számukra. Ezért lenne feltétlenül szükséges egy széleskörű Igazságügyi reform, valamint az állam mielőbbi megreformálása. Olyan rendszer kialakítása szükséges, amiben csak színtiszta hozzáértéssel lehet irányító pozícióba kerülni.

Ezek a megoldások azonban ismét csak tüneti kezelést jelentenének, a valódi és hosszútávú megoldás az Oktatásügy reformja. A magyar oktatási rendszer nem kifejezetten versenyképes, mivel rengeteg tradíció köti. A humán tárgyak tananyagának memorizálása rengeteg átlagos képességű diáktól veszi el az energiát olyan információk megismerésétől, amit képesek ténylegesen feldolgozni és később hasznukra lenne a munkaerőpiacon. Az olyan tárgyak oktatása, mint a történelem és az irodalom nagyon hasznos egy jól működő társadalom felépítéséhez, azonban ez csak jó képességű, motivált, nem disztraktált diákokkal működik és csak magas óraszámban, míg egy versenyképes gazdaság a XXI. században ugyanezen magas óraszámot igényelné dolgozói reál képzése számára. A jelenlegi oktatási rendszer egy lehetetlen feladatot próbál keresztül vinni, így minden területen elvérzik. A kompetens munkaerő gyakorlatias képzést igényel, ezért azokat az értékeket, amit a humán tárgyak voltak hivatottak átadni egy már nem létező világban, erkölcstan órákon lenne szükéges biztosítani, ahol a diákok megismernék a legalapvetőbb szabályokat a társadalom működéséhez, mint a kooperáció abszolút szükségességét, a korrupció minden formájának elfogadhatatlanságát és társaink értékeinek kibontakozásának támogatását, hogy így egyszer kompetens vezetők kerülhessenek minden területre.

IV. Rövidtávú tervezés

A köztársaság jelenlegi formájában életképtelen. A gazdaság termelésének magas színvonala egy olyan rendszert tart életben mely folyamatosan válságokkal küzd. Gyakorlatilag négy évente összeomlik és képtelen hosszútávú döntéseket hozni. Az egymás lejáratásával elfoglalt pártoknak nincs se motivációja se lehetősége végiggondolt, hosszútávon sikeres programok kibontakoztatására. Ebben a helyzetben csak drasztikus változtatásokkal lehet eredményeket elérni.

Az Európai Meritokraták Államreform tervezete olyan vezetést irányoz elő, melynek tagjai nem kényszerülnek rövidtávú döntésekre. A társadalom egészének képviselete az egyik legfontosabb alapelv, melyben a társadalmi csoportok kirekesztő érdekeire koncentráló politikai pártok elveszítik lehetőségüket kártékony tevékenységük folytatására.

Egy ilyen szintű államreform megvalósítása azonban nem lehetséges előkészítő lépések nélkül. Amennyiben mi, az Európai Meritokraták lehetőséget kapunk programunk képviseletére, első lépésként a jelenlegi politikai paletta minden tagjával való együttműködésre kívánunk törekedni. Mivel minden parlamentbe jutó párt mögött olyan szavazópolgárok állnak, akiknek a véleményét nem szabad kirekeszteni, igyekszünk pragmatikusan felhasználni más pártok programjainak értékes pontjait és támogatni őket azok megvalósításában. Különösen fontos a mások által elkezdett reformok továbbvitele, amennyiben az bármilyen szinten is felhasználható.

Az együttműködés az egyetlen hosszútávon járható út és ebben kérdésben mi példát kívánunk mutatni.

V. Társadalmi egyenlőtlenség

A növekvő társadalmi egyenlőtlenség természetes velejárója a szabad versenyen alapuló gazdaságnak. Bár a társadalom kevésbé szerencsés rétege számára ez vajmi kevés vigasz, a Magyarországi helyzet kifejezetten jónak mondható világviszonylatban. Azonban a tendenciák aligha kielégítőek, a rendszerbe van kódolva a szocializmusból még megmaradt előnyök csökkenése, illetve megszűnése: olyanoké mint az ingyenes oktatás és a szociális háló.

Az Európai Meritokraták legfontosabb célja az Oktatásügy reformja, mivel ez az egyetlen biztosítéka a jövő társadalmi egyenlőségének. A Szociális háló reformja pedig szintén hasonló jelentőséggel bír.

Az általunk megteremteni kívánt országban mindenkinek meg kell kapnia a lehetőséget, hogy akár a társadalom legszegényebb rétegeiből is az ország vezetésébe kerülhessen, pusztán tehetségével.

VI. Pénzügyi stabilitás hiánya

A fennálló államforma a magyar tradíciókkal ötvözve predesztinálja az ország pénzügyi ingatagságát. A munkaerő nem versenyképes, a korrupció legtöbb formája társadalmilag elfogadott és mindenki által gyakorolt, a vezetők éppen annyira motiválatlanok valódi változások kieszközlésében mint az állampolgárok.

Eközben a kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát folytat, ezzel is továbbcsökkentve az ország vonzerejét a befektetők irányába. Az állam nem rendelkezik se arany, se más egyéb tartalékokkal, ami szükség esetén a forint fedezetét biztosíthatná, mindeközben az euró bevezetése évtizedes csúszásban van.

Az Európai Meritokraták részben az együttműködés jegyében tovább kívánná vinni a jelenlegi kormány bizonyos gazdasági intézkedéseit. Többek között mi is szükségesnek látjuk bizonyos létfontosságú szektorok szorosabb állami felügyeletét, akár állami monopóliumokkal is. Az állami kézben lévő cégek számának növelése feltétlenül szükséges, ezekkel biztosítva alapvető szociális elképzeléseinket, ugyanakkor biztosítva az állam hitelképességét, ezzel olcsóbb hitelekhez jutva és így elkerülve az államcsődöt, amely amúgy reális kockázat lehetne.

Gazdaságélénkítési programunk egyik sarkalatos pontja a régió országaival létrehozandó szoros együttműködés a Visegrádi Négyekre alapozva. Ez Külpolitikai reformunk keretein belül valósulna meg. Lényege közös érdekeink érdembeli képviselete lenne az EU nagy államaival szemben. A régió országai pillanatnyilag gyakorlatilag kontrollálatlanul versenyeznek a befektetők kegyeiért, mivel a feltételek szinte azonosak ezen országokban (relatíve olcsó, de képzett munkaerő) a verseny szükségtelenül rossz feltételeket kényszerít rá ezen államokra.

Növelni kívánjuk az állam bevételeit a skandináv adómodell bevezetésével. Ezekre a bevételekre alapoznánk az állami vállatok kezdeti növekedését, mely később a forint stabilitásának és az ország hitelképességének alapja lenne.

Hosszútávon ismét csak az Oktatásügy reformjával kívánnánk biztosítani a mindenkori magyar társadalom versenyképességét, ezzel biztosítva a későbbi gazdasági növekedést.

A program:

I./a Államreform

Az Európai Meritokraták végső célja egy, a köztársaság jelenlegi formáját leváltó közvetlen e-demokrácián alapuló meritokrácia létrehozása. A rendszer főbb pontjai a következők lennének:

● Egy adott területen (pl.: közgazdaság, egészségügy) államilag elismert végzettséggel rendelkező állampolgárok automatikusan véleményezhetnék az adott témához tartozó tövénytervezeteket.

● Egy adott területen külföldi szakértők segítségével kidolgozott tesztekkel választanánk ki a téma legjobb szakértőit, akik magasabb autoritású bizottságokba kerülhetnének, melyek a törvénytervezetek kidolgozásáért lennének felelősek.

● A legmagasabb rangú, végrehajtásért felelős bizottságok professzionálisak lennének, tagjaik teljes munkaidőben dolgoznának versenyképes fizetésért.

● Törvénytervezeteket az állampolgárok nyújthatnának be. Azokat online lenne lehetőség támogatni. A bizonyos, előre meghatározott támogatási szintet elérő tervezetek továbbkerülnének elbírálásra.

● A folyamat első szakaszában a szavazók felülbírálhatnák a benyújtó tematikai besorolását, vagyis meghatározhatnák, mely céhek illetve bizottságok fennhatósága alá tartozik a tervezet. Minden tervezet több céhhez kerülne, mivel feltétlenül szükséges, hogy azt több aspektusból is vizsgálják. A nyilvánvalóan alaptalan ajánlások szabálysértésnek minősülnének, így biztosítandó a rendszer szabályos működését.

● A céhek és bizottságok által benyújtott tervezetek automatikusan kiemelt státuszt nyernének, melynek keretében állami médiumok juttatnák el azt az állampolgárokhoz, így felgyorsítva a támogatás összegyűjtését.

● Az állam folyamatosan minden elérhető médiumon keresztül tájékoztatná az állampolgárokat a támogatható tervezetekről és a már kidolgozás alatt lévő törvények státuszáról.

● A tesztek nem csak az elméleti tudást díjaznák, hanem gyakorlatias kérdésekkel tesztelnék a pályázókat, így a friss diplomások nem lennének felülreprezentálva.

● Az elérhető legkomolyabb biztonságtechnikai megoldások kerülnének alkalmazásra, a csalást kiszűrendő. Emellett az apróbb csalásokért is megrovás járna, ideiglenes szavazati jog felfüggesztéssel.

● A rendszer a más országokban már működő banki autentikáción alapulna.

A Végrehajtó Bizottságok működése és jogkörei

A VB-k tagjai egy-egy terület legjobb szakértői. Ennek biztosítéka, hogy csak a pályázók legmagasabb pontszámot elért töredéke válhat taggá. A pályázáshoz emellett néhány éves gyakorlati tapasztalat is szükséges. Ez utóbbi biztosítja, hogy az újonnan végzetteket frissebb elméleti tudásuk ne juttassa előnyhöz.

A tagok teljes munkaidőben dolgozhatnak, versenyképes honorárium fejében, melyet az adott terület mindenkori átlagfizetésének szorzatában kell meghatározni.

A VB-k feladata az KC-k által elfogadott törvények alkalmazása.

A VB-k tagjainak vállalniuk kell, hogy a pozíciójukkal való visszaélés különösen szigorú elbírálás alá kerül.

A VB-k jogkörének szűkítésére, illetve visszaélések kivizsgálására vonatkozó javaslatokat az KC-k és ÁC-k egyenlő arányban delegált képviselői foganatosítják. Kiemelkedően súlyos esetekben népszavazásra kell bocsátani a kérdéses határozatot.

Amennyiben valamely VB egy kész törvényt foganatosításra alkalmatlannak ítél meg, azt a VB-k felének támogatásával visszaküldheti átdolgozásra.

Egy személy egy időben csak egy VB-nek lehet tagja és nem lehet tagja KC-nek vagy ÁC-nek.

A Kidolgozó Céhek működése és jogkörei

A KC-k feladata, hogy kidolgozzák az ÁC-k által javasolt törvényeket az általuk ajánlott formában.

A KC-k feladata továbbá, hogy konzultáljanak az ÁC-kkel az ajánlások értelmezéséről. A KC-k által elkészített törvényeket az érintett ÁC-k felének döntése szentesítheti. Ha a szentesítés sikertelen a KC-nek át kell dolgoznia a törvényt. Kétszeri elutasítást követően az összes ÁC képviselőinek konzultációja után azok 2/3-a szentesítheti azt. Amennyiben konszenzus így sem jön létre a felelős Végrehajtó Bizottság saját hatáskörében rendeletet köteles kidolgozni a KC-k ajánlásainak megfelelően. Mely rendelet azonban egy éven belül felülvizsgálandó.

A KC-knek továbbá lehetőségük van az ÁC-k által felterjesztett, de általuk megvalósíthatatlannak ítélt javaslatokat visszaküldeni az összes KC legalább felének felhatalmazásával.

Egy adott tövényjavaslatot a területen illetékes bizottságok bevonásával a területen legfőbb illetékességgel rendelkező KC köteles kidolgozni.

Egy személy egy időben legfeljebb két KC-nek lehet tagja és nem lehet tagja ÁC-nek.

Az Általános Céhek működése és jogkörei

Az ÁC-k tagjai egy területen államilag elismert végzettséggel rendelkező polgárok lehetnek, illetve azok akik elismert munkatapasztalattal rendelkeznek valamely területen, tovább bármely személy, aki a céh tagsághoz szükséges teszten megfelelő eredményt ér el.

A területen illetékes ÁC-k feldolgozásra alkalmatlannak ítélhetnek meg bármely normál státuszú beadványt, amennyiben ezzel legalább 2/3-uk egyetért.

Különleges státuszú beadványokat az ÁC-k kötelesek feldolgozni. Ilyen státuszhoz a VB-k vagy KC-k 2/3-ának támogatása vagy kiemelt állampolgári szorgalmazás szükséges. (pl a normál kvóta kétszerese)

Az ÁC-k ajánlásokat fogalmaznak meg a beadványok megvalósításának mikéntjére.

Minden illetékes ÁC pro és kontra értékeli a megvalósulás várható következményeit.

Az illetékes ÁC-k felének hozzájárulásával határozható meg bármely SB illetékessége.

Az ÁC-k tagjai aktivitás krediteket és kisebb összegű honoráriumot kapnak hozzájárulásukért.

Egy személy egy időben legfeljebb három ÁC-nek lehet tagja. Tagságát évente változtathatja meg.

Az állampolgári jogok

Bármely 16. életévét betöltött személy benyújthat törvényjavaslatot. A benyújtó kérvényezheti a javaslat kidolgozását és át is ruházhatja a javaslat tulajdonjogát. A törvényjavaslat tulajdonosa engedélyezheti ajánlások csatolását és amennyiben kellően kidolgozottnak ítéli meg, szavazásra bocsáthatja. A szavazás megindulása után a javaslat már nem módosítható. A benyújtó saját hatáskörében, bármilyen alapvető emberi jogokat nem sértő eszközzel népszerűsítheti javaslatát.

Az alkotmányban rögzített elvek megsértése a szavazati jog automatikus ideiglenes felfüggesztését vonja maga után. Ilyen sértés például nyilvánvalóan komolytalan vagy alkotmányellenes javaslatok benyújtása.

Minden 16. életévét betöltött személy támogathat bármely javaslatot és ajánlásokat fogalmazhat meg a kidolgozásra. Azon benyújtók javaslatai, akik több korábban sikeresen foganatosított beadvánnyal rendelkeznek láthatóbbá válnak a szavazó polgárok számára.

Az államnak kötelessége minden beadványt megtekinthetővé tenni, a kiemelt beadványokat (sikeres benyújtóktól illetve VB-ktől vagy KC-ktől származó) pedig több médiumban is köteles reklámozni.

I./b Igazságügyi reform

Az Európai Meritokraták fontos feladatnak tekinti a magyar igazságügy reformját. Ez elsősorban a bíróságok autoritásának növelését jelentené. A bíróknak lehetőségük lenne gyorsított eljárásban döntést hozni, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a védelem direkt lassítja az eljárás menetét. Ez esetben mindenképpen, de más esetekben is szükséges lenne konzultálni más bírókkal. Ez történhetne például online, névtelenül pusztán a legfontosabb információkat tisztázva.

A bűnelkövetők motivációja az eddiginél nagyobb súllyal esne latba. A visszaeső, amorális, reménytelen esetek elrettentő büntetési tételeket kaphatnának, míg az egyszeri törvénysértők kisebb büntetéseket kapnának.

Kísérleti jelleggel bevezetnénk az önfenntartó börtönök rendszerét. A rabok állami vállalatoknak végezhetnének munkát büntetési idejük csökkentésének fejében.

Több börtönpszichológust alkalmaznánk a börtönökben. Valamint az önfenntartáson megspórolt összeget egyéb rehabilitációs programokra fordítanánk. A szabaduló raboknak lehetőségük lenne állami vállalatoknál dolgozni.

II. Oktatásügyi reform

Növelni kívánjuk továbbá a hazánkban tanuló külföldi diákok számát is, mert ez egyszerre szolgálja a nemzetközi kapcsolatok építését és juttatja jelentős bevételhez a költséges felsőoktatást. Ehhez azonban szükség van az intézmények versenyképességének növelésére is. Jobb eszközökre, nagyobb anyagi ráfordításra és az adott összegek helyesebb elosztására.

Az alacsonyabb presztízsű iskolák tanulóinak motivációját feltétlenül növelni kell. Mivel ezen iskolák tanulói jellemzően rossz anyagi körülmények közül jönnek, sokan közülük eleve állami segélyekből élnek, kitűnő lehetőség lenne egy kiterjedt ösztöndíj rendszer. Ezenfelül a legrosszabb körülmények között élő diákok saját döntésük alapján jogosultak lennének az állami gondozás egy speciális típusára, amennyiben állami lakásokban élhetnének, állami ösztöndíjból családjuktól teljesen függetlenül.

A humán tárgyak óraszámának és tananyagának drasztikus csökkentésével párhuzamosan megtartanánk az erkölcstant, a tananyagot viszont modernizálnánk, funkcionálissá tennénk: környezettudatosság, nyitottság, együttműködés, kölcsönös tisztelet, európaiság, hosszútávú tervezés, tudatos élettervezés. Az alacsonyabb presztizsű intézményekben enyhén eltérő tananyag: integráció fontossága, munka, lehetőség a kitörésre.

A reál tárgyak óraszáma növekedne, a tananyag pedig praktikusabbá válna, a diákok ezzel párhuzamosan folyamatosan tájékoztatva lennének a tárgyak tanulásának hasznosságáról.

III. Külpolitikai reform

Az Európai Meritokraták, nevének megfelelően európai pártcsaláddá kíván válni a jövőben. Egy közös értékeken alapuló szövetség sikeresen lenne képes közvetíteni az egyes államok mindenkori érdekeit, enyhítendő az egyes országok kormányváltásainak hatását a diplomáciai irányvonalakra. Ez Magyarország szempontjából kitűnő lehetőséget nyújtana a határontúli magyarság érdekeinek képviseletére szükség esetén, a nemzetiséginél pragmatikusabb elvi alapokon.

A Visegrádi együttműködés megreformálására is különös hangsúlyt fektetnénk. Egyrészt kibővítenénk azt a régió más országaival is, így létrehozva a legnagyobb népességet képviselő együttműködést az Európai Unión belül. Így sikeresen képviselhetnénk közös érdekeinket az európai szintű döntéshozásban, a szövetség gazdasági, kereskedelmi és kulturális jelentőségéről nem is szólva.

A kontinuitás és pragmatikum jegyében megtartanánk a jelenlegi kormány által megkezdett keleti nyitás politikáját, mivel az véleményünk szerint is jelentős potenciált hordoz magában. Ezen potenciál kiaknázásához azonban feltétlenül szükséges részleteiben átgondolni azt és bizonyos részterületeken új irányvonalat kidolgozni.

Fontosnak tartjuk továbbá az Európai Unió országaiban található nagykövetségeink szolgáltatásainak kibővítését, hogy azok funkcionálisan segíthessék az Európa szerte élő magyarságot.

IV. Skandináv gazdasági modell és adórendszer

Erős államot kívánunk létrehozni, mely szükség esetén képes hatásosan beavatkozni a piaci folyamatokba, ugyanakkor ezen törekvés semmiképpen nem ütközhet a potenciális befektetők alapvető érdekeivel. Ennek kulcsát az átlátható kommunikációban látjuk. Az állam megerősítené pozícióit a legfontosabb szektorokban, ezzel biztosítva a szociális politika néhány jelentős elemét. Ebben a kérdésben megint csak a kontinuitás elvének tiszteletben tartásával járnánk el.

Az erős állam magas adókkal kontrollálná a gazdaságot, ugyanakkor adókedvezmények rendszerével segítené a tőke beáramlást. Hosszútávon pedig kiemelkedő infrastrukturális és egyéb feltételekkel tennénk versenyképessé az országot a magas adók ellenére.

A magas adók egy erősen differenciált, sok adókulcsos rendszert takarnak, melyben a friss munkavállalók alacsony, 1%-os adókulcsra lennének jogosultak, ezzel motiválva a munkanélküliség csökkenését, valamint szolgálva a társadalmi különbségek csökkenését.

A magas bevételek hivatottak szolgálni a rendszer további reformjait.

A nagy adókkal sújtott, magas keresetű állampolgárok vagyon kimentését hosszútávon a morálisan nevelt társadalom oldaná meg az oktatásügy reformjának eredményeként, rövidebb távon pedig az állam munkájában való részvételük. A legmagasabb adókulcs alá tartozó bevételű állampolgárok rendelkezhetnének adójuk egy részének felhasználásáról.

Innováción alapuló gazdaságot akarunk továbbá. Szeretnénk meglovagolni a zöld technológiák egyre időszerűbb felfutási hullámát. Ezt adókedvezményekkel és más állami szerepvállalással erősítve.

V. Pragmatikus pártközi együttműködés

Az ország problémáinak rövidtávú megoldását mi a pragmatikus együttműködésben látjuk minden parlamenti párttal és komolyabb parlamenten kívüli szervezettel.

Kívánjuk elvetni a sárdobáláson alapuló politikát és lehetőséget adni a többi pártnak kidolgozott programpontjaik keresztülvitelére. Ezenfelül szoros konzultációt is szeretnénk kialakítani ezen pártokkal.

Kívánunk folytatni minden olyan kezdeményezést, melyek nem ütköznek legalapvetőbb elveinkkel. Természetesen törekedni kívánunk a megkezdett programok pragmatikus kiigazítására is minden esetben.

VI. Szociális háló reform

A magyar szociális háló nemzetközi viszonylatban meglehetősen erős. Az állam biztosítja a nagyrészt ingyenes oktatást, az alapvető egészségügyi ellátást és a nyugdíjakat. A rendszer azonban folyamatos leépülésen megy keresztül a népesedési problémák, stagnáló gazdaság és szisztematikusan véghezvitt reformok hiánya miatt. Ezen első két ponton kívánunk elsősorban javítani ezzel biztosítva a szociális háló jövőben működését. A népesedési problémák enyhítéséhez azonban először szükség lesz a szociális háló reformjára.

A gyermekvállalási kedv növelése a gyermekek után járó támogatások átszervezésével mindannyiunk alapvető érdeke. Ezt elsősorban az Oktatásügyi reformmal összhangban kívánjuk elérni, amennyiben a gyermekek tanulmányi eredményei alapján disztributálnánk a segélyek egy jelentős hányadát.

Továbbá átdolgoznánk az állami nyugdíjpénztár működését. Elsősorban megtérülő befektetésekbe kívánjuk fektetni az általa kezelt összegeket.

Integrálni kívánjuk továbbá a hazánkba érkező menekülteket. A jelenleg működő rendszer teljességgel életképtelen, lényegében csak növeli a problémákat. A magyar társadalom hozzáállása ezen menekültekhez nagyon negatív, noha sokszor nem alaptalanul, ugyanakkor fontos megérteni, hogy ez egy ördögi kör, melyben a kirekesztés erősíti a negatív tapasztalatokat és újra. Más társadalmi csoportokkal ellentétben, ahol ez a rendszer nehezen megbonthatónak látszik, a menekültek esetében lehetőségünk van tiszta lappal indulni. Fontos, hogy ezen menekültek első körben komoly befektetést igényelnek az állam részéről, hiszen a nyelv elsajátítása előtt munkavállalási lehetőségük erősen korlátozott. Helytelen azonban potyautasoknak tekinteni őket. Megfelelő hozzáállással és oktatással rövidtávon is hasznos elemeivé válhatnak a társadalomnak, csupán biztosítani kell a tisztán pozitív visszajelzést beilleszkedési törekvésükre. Emellett persze fontos, hogy a renitens elemeket hamar kiszűrjük, így azok ne béníthassák meg a programot.

Szükségesnek tekintjük továbbá a család újradefiniálását. Az alkotmányban szereplő jelenlegi formájában nagyon messze áll az elfogadhatótól. A hatályos alkotmány definíciója alapján a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Ezt a definíciót mi helytelennek ítéljük meg, mivel ezáltal - többek között - az özvegyek és gyermekeik már nem számítanak családnak, pedig a legtöbb esetben nyilvánvaló okokból jobban rászorulnak a segítségre, mint a “definiált” családok. Programunkban a házas, özvegy, illetve elvált szülők egyenlő bánásmódban részesítését tartanánk szem előtt. Ennek megfelelően a különböző alapokon nyugvó háztartások jövedelmük függvényében nyernének jogosultságot különböző típusú államitámogatásokra.

Nem értünk egyet továbbá a nemi megkülönböztetés semmilyen formájával, ezért indítványoznánk a házasságkötés legalizálását két nagykorú személy között minden esetben, a közeli rokoni kapcsolat kivételével.